|
Lissajous
(ejtsd: liszazsú) Gyula Antal, francia fizikus, szül. Versaillesben 1822 márc. 4. A tanári pályát választván, a párisi College St. Louison nyert alkalmazást, hogy a fizikát adta elő. 1874. a chambéryi akadémia rektora lett, 1875-79. pedig a besançonin ugyanezen tisztséget viselte. Munkássága főkép az általános rezgéstan és a hangtan terére esik. Ő tanulmányozta a pálcák rezgését; ezért az azok által leírt különböző rezgési alakzatok L.-féle rezgési alakzatoknak neveztetnek. Ezen alakzatok könnyebb tanulmányozhatására L. egy igen célszerű módot talált ki, mely szerint egy fénysugár segítségével egy ernyőre vitethetők ez alakzatok és igy könnyen észlelhetők. Ugyane célra szolgál a L.-féle rezgési mikroszkóp. Munkái közül a következő címüek nevezetesek: Sur la position de noeuds dans les lames qui vibrent transversalement) Anna. Chim. phys. Sér III. T. XXX. 1850); Mém.sur l'étude optiqued.mouvements vibratoires (u. o. LI. 1875); Sur in cas particulier de stéréoscopie fourni par l'étude optique des mouvements vibratoires (Compt. rend. XLIII. 1856); Sur les vibrations transversales des lames élastiques (u. o. XLVI. 1858).
Lissajous-féle alakok
Négyszögü keresztmetszetü pálca, mely egyik végén meg van erősítve, két, egymásra merőleges irányban indítható rezgésekre, melyeknek száma a keresztmetszetekkel arányosak. Ferde ütés által mindkét irányu rezgés egyidejüleg hozható létre és a szabad vég ekkor görbe vonalu pályát ir le, melynek alakja a rezgésszámok arányától függ s melyek jól észrevehetők, ha a pálca vége fényes gombban végződik (Wheatstone kaleidonfonja, Melde- Lippich univerzális kaleidofonja). Legszebben állítható elő ez ábrák Lissajous optikai módszere szerint.
Az A lámpát körülvevő hengeres átlátszatlan cső egy nyilásán fénysugár esik az S hangvillára, illetve a rajtalevő B tükörre (l. az 1. ábrát), innen az R hangvillán levő C tükörre s innen valamely ernyőre. Az első hangvilla p. vizszintes síkban rezeg, a második függélyesben. Ha az R villam maga rezeg, az ernyőn fényló pont helyett függélyes vonal látható, ellenben ha csak az S villa rezeg, vizszintes vonal látszik. Ha egyidejüleg mindkét villa rezeg, a L. valamelyike lép fel, melynek alakjáról a rezgésszámok viszonyára lehet következtetni. Ilyen ábrákat tüntet fel a 2. ábra. A L.-at egymásra derékszög alatt rezgő lemezek, egymást keresztező rezgő rések által is lehet létrehozni (Stöhrer készüléke).
Pallas Nagylexikon |
AJÁNLOM AZ OLDALT
